Reflexek

Reflexek

Az idegműködés elemi folyamata a reflex, aminek szerkezeti alapja a reflexív. A reflexív fő komponensei: a receptor; az afferens szár; a központi kapcsolórendszer; az efferens szár; az effektor. A legegyszerűbb gerincvelői reflexív, az izmok saját nyújtási reflexe mindössze két neuronból áll. A bonyolultabb reflexívek számos neuron kapcsolódásából alakulnak ki.

Gerincvelői reflexek

Szomatikus reflex
Ezzel egyidejűleg szükségszerű, hogy a feszítőizmok elernyedjenek. Ennek szabályozása úgy történik, hogy a reflexívet alkotó érzőneuron egyik ága szinapszist létesít egy gátló idegsejttel. A gátló neuron a feszítőizom mozgatóneuronján végződik, és a belőle felszabaduló ingerületátvivő anyag átmenetileg ingerelhetetlenné teszi a mozgatóidegsejtet. A szomatikus reflexekben szereplő végrehajtó idegsejtek ingerületátvivő anyaga az acetil-kolin.

• Térdkalács reflex:                                                                                                                

 

• Vegetativ gerincvelői reflex     

A gerincvelő vegetatív reflexek központja is. Többek között szerepe van a bélcsatorna mozgásainak szabályozásában. A béltartalom nyomja az utóbél falában levő érző idegvégződéseket, így azokban ingerület keletkezik.Az ingerület az érzőidegroston keresztül eljut a gerincvelő szürkeállományába, ahol áttevődik egy ún. központi vegetatív sejtre. Ennek idegrostja a mellső gyökéren át hagyja el a gerincvelőt, és a bélcsatorna falában levő vegetatív dúchoz fut. A vegetatív dúcban található a végrehajtó neuron, amelynek ingerülete összehúzódásra készteti a bélfal simaizomzatát. Ez a reflex akaratunktól független.
A vegetatív gerincvelői reflexek felépítése lényegesen eltér a szomatikustól. Feltűnő például, hogy a szomatikus reflexben a mozgatóneuron a gerincvelő mellső szarvában található, míg a vegetatív reflexben a környéki idegrendszerben, egy vegetatív dúcban.